Zilizi Óvoda

F?men

Blogok

Ltogatink:

Oldalainkat 28 vendég böngészi
Tartalom találatai : 54111
PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Pataki Edit   
2013. november 03. vasárnap, 09:45

gy nz ki, hossz s nem tl napstses tavaszra kell felkszlnnk, s ezrt sajnos a gyerekbetegsgekkel is hosszabban kell szmolnunk. A kzssgbe jr kicsik eleinte gyakran kapnak el mindenfle bosszant krsgot, s br ez sok szempontbl knyelmetlen lehet, ennek is megvan a maga rtelme.

Els? hallsra taln furcsa, de knnyen belthat: az tlt-legy?ztt betegsgek er?stik a gyerek immunrendszert, ezrt nem kell "atomtmadssal" vlaszolni a legkisebb nthra is.

Tlzott vdelem

A legjobbat akarjuk gyerekeinknek, ezrt a szlt?l is vjuk ?ket. Azonban egyre tbb rv szl amellett, hogy a tlzott vdelemnek megvannak a htult?i is.
Nem is olyan rg mg sok szlszeti osztlyon csak szigor mellfert?tlents utn, szjmaszkkal lehetett szoptatni, hogy megvjk az jszltteket a betegsgekt?l. Otthon aztn a szl?k sokig nem engedtek senkit a baba kzelbe, hetekig nem vittk ki az utcra. Ma mr egy kicsit lazult ez a katons fegyelem, de ezzel egyidej?leg el?trbe kerltek azok a vegyi anyagok (gygyszerek, fert?tlent? takartszerek, antibiotikus szappanok, frdet?k), amelyek a krokozk meglsvel igyekeznek megvni a gyerekek egszsgt. Ezek hasznlata ltszlag higinikuss, knyelmesebb teszi a szl?k mindennapjait, hiszen eleinte kimaradnak az apr fert?zsekkel jr ny?gs napok - m ennek a ks?bbiekben a gyerek is, a szl? is megfizetheti az rt.

Testnk tanul

A szervezet vdekez?rendszernek kialakulsa hosszas s bonyolult tanulsi folyamat eredmnye. Magzati korban ms jelleg? immunvlaszok llnak el?trben, mint megszletsnk utn. A vdelmi rendszer talakulsban ppen a klnbz? mikrobk segtenek a legtbbet. Egy rszk az anyatejes tplls hatsra telepedik meg a blben, msik csoportjuk a gyerek krnyezetb?l szrmazik - ha nem puszttjk el ?ket m?vi ton. A mikrobkat teht nem szabad ellensgnek tekintennk, ezek ugyanis szksgesek az immunrendszer normlis fejl?dshez. A betegsgeket nem tudjuk eltntetni a Fld sznr?l, de ez nem is volna clszer?. Jobb, ha megtanulunk egytt lni velk. Erre az els? letvekben kszl fl szervezetnk, amikor megismerkedik a krnyezetben mindentt jelenlev? krokozkkal. Ha elmarad ez a tallkozs, a vdekez?rendszer a ks?bbiekben nem tudja majd megklnbztetni, mi a termszetes, s mi az idegen. Arra pedig, amit idegennek vl, ks?bb inkbb allergis reakcival fog vlaszolni. Egyre tbb kutatsi eredmny utal arra, hogy az allergia kialakulsnak okai kztt igen el?kel? helyet foglal el a gyerek tlvsa: az oltsok, az antibiotikumok s a fert?tlentett krnyezet.

Mindenre gygyszert?

Nagyon is gyakori, hogy a khcsel?, nths gyereket azrt viszik orvoshoz, hogy a doktor "felrjon valamit". Sokan azt gondoljk, mindennek megvan a maga ellenszere, s az a j gygyt, aki tudja, mire mit kell adni. Ha azonban olyan esetben adunk antibiotikumot, amikor az illet? maga is le tudta volna kzdeni a krokozkat, tbbet rtunk, mint hasznlunk. A gygyuls taln valamivel gyorsabb lesz, az let knyelmesebb, de megvontuk a szervezett?l a tanuls lehet?sgt. A vrusfert?zsek esetn egybknt is tkletesen hatstalan antibiotikumok emellett elpuszttjk azokat a baktriumokat is, amelyek termszetes mikrobahztartsunk rszei. gy felborul az egyensly, s teret adunk az allergis reakcik megjelensnek. Manapsg a legkisebb kellemetlensget, fjdalmat is a "normlistl" eltr?nek, teht kezelend?nek tekintik. A reklmok azt sugalljk, folyamatosan rzsaszn, paradicsomi llapotban kellene lnnk. Ezzel szemben el kell fogadnunk, hogy a fjdalom sokszor hasznos figyelmeztet? jel, a megemelkedett testh?mrsklet segt a baktriumok s vrusok elleni harcban, a killt betegsgek pedig er?stik az immunrendszert. El?szr a szl?knek kell kialaktaniuk magukban a helyes szemlletet. Nem egy tabletta, csepp segt, hanem a leveg?zs, a mozgs, a borogats, az alvs. A hztartsi fert?tlent?szerek, az "antibakterilis" jelz?vel reklmozott szappanok, frdet?szerek, krmek hasonl mdon befolysoljk a szervezetet. Az orvosok gyantjk, hogy az egyre szaporod allergis megbetegedsek htterben a megkmlt, edzetlen, vals ellensget nem tall immunrendszer llhat. A gyakori megfzs teht nem baj, hzi mdszerekkel mozgstsuk a szervezet er?it, s enyhtsk a tneteket.

Megrdemeljk a tr?dst!

A gyerek a betegsg ltal tli, hogy sajt erejb?l is kpes lekzdeni a nehzsgeket. Fontos tapasztalat, hogy szlei ilyenkor is mellette llnak. Ezt akkor rzi igazn, ha valban poljk, meslnek neki, figyelnek r. Ma mr egyre kevesebben tapasztalhatjk meg mindezt, hiszen az utbbi vtizedekben alig akad gyerek, aki ne kapna mindjrt lzcsillaptt, antibiotikumot - ha kell, ha nem.
Htkznapi betegsg esetn a legtbb szl? nem pol, hanem lemegy a patikba, s vesz valamit, ami a gyereket "meggygytja". Sajnos elfelejtettk, hogy a mly szl?-gyerek kapcsolatnak fontos rsze, hogy a knyelmetlen, nehz dolgokat is egytt ljk t, egytt oldjuk meg, mert mindez gazdagt s pt.
A tnetek megsz?nse utn vrjunk mg nhny napot, mire jra kzssgbe visszk a kicsit, a legyenglt szervezetet ugyanis knnyebben megtmadjk a krokozk. Amikor egszsges a gyerek, mozogjon sokat a szabadban, a tlltztetett, szobban tartott, szlt?l is vott kicsik nem tudnak megedz?dni.

vodskorban vi tizenkt szv?dmny nlkli lgti megbetegeds mg normlisnak tekinthet?, nyolcves korban elfogadhat az vi nyolc betegsg. S?r? betegeskeds esetn krdezzk meg a gyermekorvos vlemnyt. Gyerekorvosok szerint vi nyolc-tz megfzs elfogadhat, nem jelent klnsebb megprbltatst, bajt. A szinte minden hnapban esedkes egyhetes ntha mellett a szl?k viszont gy rezhetik, gyerekk szinte mindig beteg. Az antibiotikumos kezels nlkl killott betegsgek er?stik az immunrendszert, a szervezet megtanulja, hogyan kzdje le a krokozkat.

Tippek a ntha tneteinek enyhtsre:

- A ntha els? tneteinl dugjuk a kisgyerek lbacskit meleg vzzel teli ednybe. Tz percen keresztl emeljk a lbfrd? h?mrsklett 35-r?l 39 Celsius-fokra.
- Kzben itassunk vele meleg, mzes hrsfatet. A lbfrd? befejeztvel trljk szrazra a lbt, hint?porozzuk be, s hzzunk r puha, laza szvs? gyapjzoknit.
- Ha rzza a hideg a kicsit, ksztsnk neki meleg kakukkfves frd?t (emelve a h?fokot), majd bjjunk ssze vele, s melengessk az gyban.
Forduljunk azonban orvoshoz, ha magas lza van, nagyon fj a feje, torka, fle, levert, llapota nhny nap mlva sem vltozik.

Szaktancsad: dr. Sz?ke Henrik gyermekgygysz.

 
Copyright © 2018 Zilizi Óvoda. Minden jog fenntartva.
A Joomla! a GNU/GPL licenc alatt kiadott szabad szoftver.
Fordította a Magyar Joomla! Felhasználók Nemzetközi Egyesülete
Joomla 1.5 themes