Zilizi Óvoda

F?men

Blogok

Ltogatink:

Oldalainkat 24 vendég böngészi
Tartalom találatai : 52081
PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Pataki Edit   
2013. november 03. vasárnap, 09:41

Ugrl, rohangl, nem tud meglni a fenekn olykor az is hiperaktivitsnak t?nik, ami nem az.



A hiperaktv ugyanolyan jelz? lett, mint a kis rosszcsont, pedig a figyelemhinyos hiperaktivits betegsg. Felletes ismeretekkel a hiperaktivits tnetei knnyen sszetveszthet?ek egy lnk, egszsges gyerek viselkedsvel.

A gyerekek szeretnek ugrndozni, futni, szaladni, nem brnak meglni a fenekkn, s mindent elkvetnek, hogy felhvjk magukra a figyelmet. A betegsg ott kezd?dik, amikor egy gyerek a korosztlyhoz kpest sztszrtabb, nyughatatlanabb, azonban az letkori sajtossgoktl val eltrst csak szakember tudja megllaptani.Msknt tud a fenekn meglni s figyelni egy ktves s egy ngyves. Ezenfell a gyerek egynisgt s egyni fejl?dst is figyelembe kell venni a diagnzis fellltsakor. Persze a gyerek lnksge, flelmetesen nagy mozgsignye szl?knt is szrevehet?, s?t meglehet?sen fraszt is. A felhzott gyerek kimerti az egsz csaldot. sszegy?jtttk, mit?l prghetnek fel a gyerekek, a tpllkozs s a viselkeds kztti sszefggsek bemutatsban dr. Balaicza Erika belgygysz f?orvos segtett.

Alvshiny:

Az regek azt szoktk mondani, hogy aludnia kell a gyereknek, mert akkor n?. A dlutni pihenst sok gyerek korn elhagyja, pedig a fejl?dsk szempontjbl fontos, akrcsak az jszakai, pihentet? alvs. Br ltszlag a gyerekek sohasem fradnak el, ez nem igaz, fradtan sztszrtabbak, nehezebben koncentrlnak, nehezebben tartjk magukat a fellltott szablyokhoz, knnyebben ri ?ket baleset, hisztisebbek, makacsabbak, lzadbbak. A jl kialaktott napirend, amelyben a dlutni alvsnak vagy csendes pihen?nek ppen gy meg van a helye, mint az esti rutinnak, megknnyti a gyerek lett, illetve rendezett keretet ad a napjainak. A kipihent gyerek jobban koncentrl, magabiztosabb s kiegyenslyozottabb.

Tl sok tv:

A helyes arnyok megtallsa a gyereknevels egyik fontos krdse, s ez igaz a tvzsre is. A gyerekeknek nem val, hogy napi 10-12 rt ljenek a tv el?tt, de az sem, hogy hrom-ngyet. A tv el?tt elbambulnak, passzv befogadv vlnak, szinte megbabonzza ?ket a tv, s ha elunjk vagy megvonjk t?lk a tvt, beprgnek. Elszabadul minden energijuk s nem frnek a b?rkbe. A tvzs rvid m?sorokhoz kt?djn, s ne ptlk legyen.

Figyelemhiny:

A gyerekek el?szr a figyelj rm!-llapotban vannak, csak ks?bb, kamaszkorukban kerlnek t a hagyjl bkn!-llapotba. Amg a figyelj rm!-llapot tart, minden kvet megmozgatnak, hogy a szl?k figyelmt elnyerjk. A gyerekek amgy is a szleiknek szeretnnek megfelelni, t?lk vrjk a dicsretet s az elismerst. Ha a szl?k csak akkor veszik szre a gyereket, amikor az rossz, akkor mindent el fog kvetni, hogy mg rosszabb legyen s mg tbb figyelmet zsebeljen be. A kr rdgi, mert a gyerek egyre tbbet ugrl, kiabl, rohangl, a szl? pedig egyre fradtabb, s egyre elviselhetetlenebbnek, mr-mr betegesnek rzi a gyerek aktivitst. A helyzet feloldsa ltszlag egyszer?: tbbet kell foglalkozni a gyerekkel, br ennek megvalstsa olykor igen nehz feladat. m flre kell tenni a mosogatst, a porolst, inkbb le kell lni a sz?nyegre s autt tologatni, vrat pteni, legzni, rajzolni. Ha a gyerek szl, hogy meg akarja mutatni a rajzt, alkotst, akkor arra tnyleg oda kell figyelni, nem csak fl fllel, fl szemmel s fl szvvel.

Fltkenysg:

Ha kistestvr szletik, a nagyobb gyerek viselkedse megvltozik. Az eddigi kivltsgok megsz?nse s a kizrlagos figyelem elvesztse megviseli a gyerekeket, s mindent megtesznek, hogy valahogyan reflektorfnybe kerljenek. Sok beszlgetssel s tudatos viselkedsformlssal a helyzet megvltoztathat, azonban nem egyik naprl a msikra. Mindent el kell kvetni, hogy a nagy testvr ne kerljn httrbe. A kicsit el kell ltni, ezrt kell vele sokat foglalkozni, a nagynak pedig meg kell vni a lelkt, ezrt kell vele foglalkozni. Nha az olyan egyszer? dolgok is bevlnak, ha az anya s a nagy egytt megy bevsrolni, ha van kzs jtk, beszlgets s a nagy rszese lehet a kicsi elltsnak (frdetsnl, aprbb dolgokban segthet).

GAP-szindrma:

Dr. Natasha Campbell-McBride brit neurolgus s tpllkozskutat definilta el?szr a betegsget azon felismers alapjn, hogy a mentlis zavarok (hiperaktivits, knyszeressg, autizmus, diszlexia, diszpraxia, figyelemzavar vagy a skizofrnia) htterben alapvet?en az emszt?rendszer funkcizavara ll. Ha ugyanis az emszt?rendszer m?kdse felborul, az elfogyasztott tpllk nem kerl megfelel? feldolgozsra, s ezrt egyrszt tpanyag- s vitaminhinyos llapot alakul ki, msrszt viszont olyan erjedsi s rothadsi folyamatok aktivldnak, melyek sorn az idegrendszert s immunrendszert is terhel? anyagok halmozdnak fel a szervezetben. Radsul a rosszul lebontott tpanyagok a blflrban olyan csrkat tpllnak, amelyek a szervezetre kros toxinokat termelnek. Ehhez trsulnak azok a krnyezetb?l (leveg?vel, b?rn, tellel s itallal) bejut anyagok, amelyek hatsa az el?bbiekkel sszeaddva mr komoly m?kdsi zavarokat tud el?idzni az egsz szervezetben, gy az idegrendszerben is.
A tpllkozs megfelel? talaktsval, trenddel s a mreganyagok cskkentsvel a mentlis zavarok kezelhet?ek. Megfigyelse szerint bizonyos telek fogyasztsa nyugtalansgot, ingerlkenysget s koncentrcis zavarokat idz el?. Ezrt a GAP-dita f? clja a gyulladt, irritlt bl llapotnak rendezse, a nylkahrtya regenerldsnak serkentse. Ez egy komoly fegyelmet s nagy odafigyelst ignyl? specilis ditval rhet? el (tejtermkek, gabonk, dessgek, s eleinte a zldsgek, gymlcsk elhagysval, megszortsval). A kezelst trend-kiegszt?kkel, vitaminokkal, probiotikumokkal segtik. Dr. Natasha Campbell gondos munkjval nemcsak azt tudta elrni, hogy sajt autista fia ma egyetemre jrhat, hanem szmtalan ms gyerek szellemi s lelki fejl?dst sikerlt rendeznie.

Cukorsokk:

A sznhidrt az emberi szervezet motorja. A sok cukor, az des, sznsavas dt?k s dessgek feln?ttet s gyereket egyarnt felprgetnek, ezek fogyasztst cskkenteni kell. Az dessgek s des italok fogyasztsa szoktats krdse, gy mr a kicsiknl oda kell erre figyelni.

Krnikus fert?zsek, gyulladsok:

Hatsukra olyan anyagok keletkeznek, melyek lehangoltt, depresszvv s feszltt tesznek. A gyullads hatsra a szerotonin el?anyaga, a triptofn nem tud szerotoninn s melatoninn alakulni, hanem kriptopirrol keletkezik bel?le, ami levertsget, lehangoltsgot, alvszavart s feszltsget idz el?.

Baktriumflra-zavar:

Egyre tbb kutats s megfigyels igazolja, hogy a velnk l? baktriumok az agyi funkcikra is kihatnak. Akiknl a flra rendben van, azoknl az idegi funkcik is kiegyenslyozottabbak. A kutatk eddig is tisztban voltak azzal, hogy az agy jelzseket kld az emszt?rendszernek, gy okozhatnak az rzelmi vltozsok s a stressz emszt?rendszeri panaszokat. Feltteleztk azt is, hogy ellenkez? irnyban is folyik a kommunikci. Tbb beteg lltja, hogy sosem tapasztalt szorongst vagy depresszit, mg blrendszeri problmik nem jelentkeztek. Egy j vizsglat sorn kiderlt, akiknl a baktriumflra srlt, ingerltebbek, agresszvebbek, mg akik probiotikus krn estek t, ott ez a tnetcsoport knnyebben normalizldott. Feltehet?en nemcsak a baktriumok direkt idegsejtekre kifejtett hatsrl van sz, hanem inkbb az emszt?szervek komplex funkcis zavarrl s a felszvds romlsbl add egyb hinytnetek egyttesr?l.

Vitamin-, svny-, aminosavhiny:

A helytelen tpllkozs, a rossz emszts s a felszvdsi zavarok miatt gyakran sokfle vitamin s svny hinyval is szmolni kell. Els?sorban a B-vitamin-csoport s a vas hinyrl tudjuk, hogy rontjk a szellemi teljestmnyt, a koncentrcit, idegesebb, feszltebb s dekoncentrltabb vlik az, akinek a vrben kevs a B-vitamin s a vas. A magnzium az egyik legfontosabb antistresszsvny, hinya nyugtalansgot, a B-vitamin hinyval egytt hiperaktivitst, nyugtalanlb- (rest leggs syndrom) tnetegyttest, alvszavart s izomrngsokat, ticet idzhet el?. Az aminosavak kzl is tbb ltfontossg a kzponti idegrendszer szempontjbl tirozin, fenilalanin, glutamin, glicin, triptofn , hinyuk depresszvv, aptiss, szorongv tesz.

Ahogyan a cikk elejn is rtuk, a figyelemhinyos hiperaktivits betegsg, s ha a gyerek szinte elviselhetetlenl eleven, akkor nem felttlenl rossz ?, hanem valamilyen problmval kzd. A betegsget szakember tudja diagnosztizlni, de ha azt ltjuk a gyereknkn, hogy llandan prg, meg sem ll, le sem l, akkor rdemes elgondolkodni azon, hogy az anyamaffia tletvel ellenttesen mgsem hiperaktv, viselkedse mgtt llhat lelki tnyez?, illetve a viselkedse sszefggsben lehet a tpllkozsval. Lelki vagy tpllkozs-, letmdbeli gondokkal szintn szakembert rdemes felkeresni, aki nem csak a gyerek szmra tud mankkat adni, hanem a szl?nek is.

 
Copyright © 2018 Zilizi Óvoda. Minden jog fenntartva.
A Joomla! a GNU/GPL licenc alatt kiadott szabad szoftver.
Fordította a Magyar Joomla! Felhasználók Nemzetközi Egyesülete
Joomla 1.5 themes